fbpx

Tudnivalók bölcsességfog műtét előtt és után

Mikor kell kivenni a bölcsességfogat?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a páciensek részéről, hogy ki kell-e venni a bölcsességfogat?

Bár a válasz mindig egyedi mérlegelést igényel, előzetesen elmondhatjuk, hogy: nem; csak abban az esetben, ha problémát okoz. Blogunkból kiderül, ez milyen esetben fordulhat elő.

Mik azok a bölcsességfogak?

A bölcsességfogak, azaz a harmadik őrlőfogak a száj leghátsó részén, utolsóként, szakaszosan bújnak elő, 18-25 éves korunk körül, amikor az állkapocs és a többi fog fejlődése már befejeződött. 

Ezek a fogak valójában evolúciós örökségeink, abból az időből, amikor őseinknek még olyan kemény ételeket kellett megőrölniük, mint a növényi magvak vagy a nyers hús. Napjaink étrendje már nem igényel erőteljes rágást; ennek megfelelően állkapcsunk mérete idővel annyira lecsökkent, hogy sok esetben nem is hagy teret ezeknek a fogaknak a növekedésére.

Mivel általában már nincs elég hely számukra az előtöréshez, a bölcsességfogak az ínyben maradnak (impaktált fog) vagy csak részlegesen törnek elő.

Mikor kell eltávolítani a bölcsességfogat?

Szerencsés esetben a bölcsességfogak nem okoznak panaszt sem növekedés közben, sem azt követően, ezért nem szükséges kihúzni őket. Sőt, érdemes vigyázni rájuk, hisz később a hátsó rágófogak elvesztése esetén, akár egy fogászati híd pillérjeként is funkcionálhatnak.

Ugyanakkor, ha nincs elég hely számukra az előtöréshez, sok problémával és fájdalommal járnak, ilyenkor érdemes mielőbb megválni tőlük.

Milyen jelek utalhatnak rá, hogy probléma van a bölcsességfoggal?

A bölcsességfogak okozta tünetek változatosak lehetnek, és jelentkezhetnek lassan, fokozatosan, de váratlanul, drasztikusan is:

  • Bölcsességfog fájdalma
  • Fogínygyulladás, érzékenység, duzzanat, váladékozás a fog körül
  • Állkapocs fájdalom (akár állkapocs-ízület érintettséggel)
  • Fülbe kisugárzó fájdalom
  • Feszítő jellegű, az egész fogsort érintő fájdalom
  • Rágás során fellépő fájdalom
  • Arcduzzanat
  • Megduzzadt nyirokcsomók
  • Torokfájás
  • Szájnyitási korlátozottság, szájzár
  • Rossz lehelet és ízérzés

Ezért fontos, hogy már az első jelek megjelenésekor felkeressünk egy fogorvost, hogy panoráma röntgennel vagy CBCT-vel ellenőriztessük a bölcsességfogak helyzetét, állapotát

Az időben történő beavatkozással elkerülhetők a komolyabb fájdalmak és a különböző szövődmények.

Mikor szükséges a bölcsességfog eltávolítása?

A rendellenes helyzetben levő bölcsességfogat mindenképp el kell távolítani, lehetőleg addig, amíg  problémát nem okoz. Erre több esetben is szükség lehet:

  1. A bölcsességfog el sem kezd kinőni.
  • A teljes mértékben az íny alatt maradt bölcsességfogak körül ciszta alakulhat ki, amely folyamatosan növekszik az állcsontban, és akár a csontállomány folyamatos felszívódásához vezethet.
  • Az áttörésben visszamaradt bölcsességfog nyomást gyakorolhat az állkapocsban futó mandibuláris idegekre is, állandó, tompa, vagy akár heves fájdalmat okozva.
  • Az állcsontban rekedt bölcsességfog kiválthatja az előtte lévő egészséges fog szuvasodását, gyökérfelszívódását is.
  • A bölcsességfog részlegesen tör elő
  • Amikor a bölcsességfog előtörése helyhiány miatt akadályozott, csak részlegesen képes átszakítani a fogínyt, de teljesen nem tud előbújni. Ilyenkor állandó fogínygyulladás, valamint a fog és az íny közötti tasak alakulhat ki.

A tasakba kerülő ételmaradékok bakteriális gyulladást okoznak, melyet kellemetlen lehelet, fájdalom, duzzanat, esetleg tályog és gennyesedés is kísér.

  • Mivel a fog nehezen hozzáférhető, a tisztítás nehézsége fokozza a fogszuvasodás kockázatát is, amely nemcsak a bölcsességfogat, de a szomszédos fogakat is veszélyezteti.
  • A bölcsességfog nem megfelelő pozícióban tör elő
  • Előfordulhat, hogy a bölcsességfogak úgy csinálnak helyet maguknak, hogy nekifeszülve az előttük lévő fogaknak, a teljes fogsort a középvonal felé tolják. A torlódott, összekuszált fogazat fogszabályozással helyrehozható, ám ha már túl vagyunk a fogszabályozáson, hosszú évek eredménye veszhet kárba. Ezért fogszabályozás előtt minden esetben fontos mérlegelni a bölcsességfog eltávolítását.
  • Gyakori, hogy a bölcsességfog növekedés közben nekifeszül az előtte lévő nagyőrlő fog hátsó felszínének, akadályozva a fog tisztítását, ami fogszuvasodáshoz vezethet.

Milyen problémákat, szövődményeket okozhat a bölcsességfog?

  • Krónikus fogínygyulladás
  • Fertőzések, gennyesedés, tályog
  • Fogtorlódás (elsősorban a metszőfogak területén)
  • Fogszuvasodás
  • A fej különböző területére kisugárzó fájdalom (fül, ízület, tarkó)
  • Szomszédos fogak károsodása
  • Ciszta kialakulása (Ez gyakran fájdalommentes és csak a panoráma röntgen mutatja ki.)
  • Fogászati góc kialakulása (pl. hajhullással, ízületi panaszokkal, bőrtünetekkel)
  • A szomszédos, második nagyőrlő fog gyökérfelszívódása, szuvasodása

Hogyan történik a bölcsességfog eltávolítása?

Bár a bölcsességfog műtétekről még mindig rengeteg rémtörténet kering, a közhiedelemmel szemben eltávolításuk napjainkban nem jár sem „véséssel”, sem fájdalommal.

A beavatkozásokat modern eszközökkel, speciális csontmaró fúrókkal, professzionálisan, kíméletesen és teljesen fájdalommentesenvégezzük, kérésre, akár éber szedálásban is.

A bölcsességfog-eltávolítás történhet egyszerű foghúzással vagy műtéti beavatkozással is, mindez a fog anatómiájának és elhelyezkedésének függvénye. Amennyiben a  bölcsességfog már előtört a fogínyből, a fog helyi érzéstelenítésben, speciális fogászati fogó segítségével kiemelhető.

Az egyszerű bölcsességfog eltávolítás általában nem igényel varratokat sem, az íny természetesen gyógyul.

A műtéti bölcsességfog eltávolításra akkor kerül sor, ha a bölcsességfog rendellenes helyzete miatt nem tudott teljesen kitörni a fogínyből, és részben vagy teljesen a fogágy alatt rekedt.

Ilyen esetben – szintén helyi érzéstelenítés mellett – a fogíny bemetszésével felnyitjuk az adott területet, és egyben vagy több darabban eltávolítjuk a fogat.

A fog eltávolítását követően a csontsebet megtisztítjuk a csont- vagy fogtörmelékektől, majd a sebet varratokkal zárjuk, melyet általában 10-12 nap múlva távolítunk el.

Az alsó bölcsességfogak eltávolítása komplikáltabb, mint a felsőké, mivel az állkapocs csontozata keményebb, vastagabb, mint a felső állcsonté, ezért az előbbi esetben a gyógyulási idő 5-6 nap, míg utóbbi esetben 3-4 nap.

Fájdalom bölcsességfog műtét után

A bölcsességfog műtét utáni fájdalom szervezetünk teljesen normális reakciója, akárcsak a vérzés, arcduzzanat (ödéma) vagy a kékes-lilás elszíneződés az arcon.

A foghúzás utáni fájdalom általában 1-2 napig tart, és egy-egy szem fájdalomcsillapítóval jól kezelhető. Komplikáltabb műtét, illetve az alsó bölcsességfogak esetén a fájdalom és a gyógyulás is elhúzódhat.

Amennyiben a fájdalom napok múlva sem csökken, vagy esetleg fokozódna, mindenképp jelezzük a fogorvosnak, mert előfordulhat, hogy a húzás helyén gyulladás alakult ki.

Vérzés bölcsességfog műtét után

A beavatkozást követő 24 órában enyhe vérzés teljesen normális reakció, a sebgyógyulás része, melynek segítségével szervezetünk megpróbál védelmet nyújtani a műtött területnek és elindítani a szövetek regenerációját.

Ha a bölcsességfog gyulladásban volt, előfordulhat, hogy a vérzés is lassabban csillapodik és 1-2 napig még szivároghat a sebből.

A vérzés csillapítását elősegíti, ha a húzás helyére helyezett gézlapra harapunk és összeszorítjuk azt. Ez a nyomás nemcsak a szivárgást csökkenti, de segít a vérrög képződésében is, ami elengedhetetlen a gyógyulási folyamat szempontjából.

A tamponáló anyagot néhány óra múlva el lehet távolítani, ha a vérzés megszűnt.

Amennyiben a vérzés fokozódik, vagy intenzitása hosszabb ideig sem csökken, a fogorvost értesíteni kell.

Arcduzzanat bölcsességfog műtét után

A műtét utáni arcdagadás vagy vérömleny a gyógyulás részét képező természetes reakció, mely általában a műtét után 12-24 órával jelenik meg, folyamatosan növekszik, és csak 2-3 nap után kezd el felszívódni.

Az ödéma és a fájdalom csökkentése érdekében előnyös hatású, ha az érintett területet kívülről 1-2 napig egy vékonyabb törölközőbe csavart jégakkuval vagy hideg borogatással hűtjük. A jégakkut pótolhatjuk törölközőbe csavart mélyhűtött termékekkel, pl. zöldborsóval is.

A jegelésnek a műtét utáni első 36-48 órában van szerepe, utána már nincs jelentősége.

Mit tegyünk és mit ne bölcsességfog műtét után

Az eltávolított fog helyén keletkezett seb 3-4 hét alatt gyógyul be teljesen, ennek érdekében érdemes néhány fontos tanácsot betartanunk.

A műtét utáni 1-2 napban lehetőleg pihenjünk és kerüljük a megterhelő fizikai tevékenységeket, a sportolást és a hajolgatást.

A felső bölcsességfogak eltávolítása után a tüszentés és orrfújás is kerülendő, inkább csak töröljük meg az orrunkat, mert könnyen átszakadhat az arcüreg alsó fala.

A vérzés csillapítása és a duzzanat elkerülése érdekében alvás során érdemes kicsit megemelni a fejünket egy-egy extra párnával.

Mivel a meleg duzzanatot okoz legalább egy hétig ne menjünk szaunába, uszodába, és a napozást is mellőzük.

Amennyiben a fogorvos antibiotikumot rendelt, akkor azt előírt mennyiségben az utasítás szerinti ideig kell szednünk.

Szájápolás bölcsességfog műtét után

Ahogy már említettük, a seb helyén képződő véralvadék kulcsfontosságú a gyógyulásban, ezért a sebet nyelvvel, újjal piszkálni, vagy fogkefével érinteni szigorúan tilos.

A műtét utáni napokban tilos fogkefével tisztogatni a húzás helyét, de a többi fogat meg kell mosnunk. A fogmosással legyünk óvatosak, nehogy felszakadjon a seb!

A műtét utáni napokban, a varratszedésig javasolt valamilyen fertőtlenítő hatású szájöblögető használata, mely segítenek a szájhigiénia megőrzésében és a gyulladás megelőzésében.

Nagyon fontos, hogy a műtétet követő napokban a műtéti területet ne szívogassuk, azon a részen ne öblögessük, zubogtassuk, és kerülendő a szívószál használata is. Öblítéskor ne köpjük ki a vizet, inkább billentsük oldalra a fejünket a mosdókagyló felett és hagyjuk, hogy a víz átfolyjon a szánkon.

Pár napig nagyon óvatosnak kell lennünk, nehogy a vérrögöt vagy a varratok megsérüljenek, mert ilyenkor a fog helyén fájdalmas fogmedergyulladás( csonthártya-gyulladás) alakulhat ki, és a gyógyulás nagyon elhúzódhat.

A műtétet követő 4. naptól puha sörtéjű fogkefével már óvatosan megtisztíthatjuk a sebet is.

Étkezés bölcsességfog műtét után


Ahogy a többi fogászati beavatkozás esetén, itt is alapszabály, hogy addig ne együnk, amíg tart a zsibbadás.

A bölcsességfogak eltávolítása után pár napig mellőzzük a dohányzást, a forró italok, fűszeres ételek, a kávé vagy az alkohol fogyasztását , mivel ezek akadályozhatják a sebgyógyulást. 

Ezekben a napokban érdemes puha, pépes, rágást nem igénylő ételeket enni.

Az étkezés során kerüljük az apró magvas ételeket is, melyek könnyen belekerülhetnek a sebbe (pl. magvas péksütemények, diófélék, pattogatott kukorica, müzli stb.).

A tejtermékek sem javasoltak, mert ezek tovább erjednek a szájban, és a belőlük származó baktériumok felülfertőzhetik a sebet.

A hidratálás, azaz a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás nélkülözhetetlen a regenerációhoz, ezért igyunk minél több vizet, szénsavmentes ásványvizet.

Szeretettel várjuk rendelőnkben!

Forduljon hozzánk bizalommal és jelentkezzen be konzultációra!

+36 (30) 580 23 66
📧 holisticdental.hu@gmail.com
➴ 9400 Sopron, Várkerület 24.
https://holisticdental.hu/kapcsolat/

Kapcsolódó bejegyzések

Fogkorona

A cirkon korona előnyei

A hagyományosan fém és kerámia kombinációjából készített fogpótlásokat egyre inkább felváltják a modern cirkónium-oxidból készült koronák és hidak, melyek esztétikai előnyeik mellett, holisztikus szemmel nézve

Tovább Olvasom »